Preferenciastruktúrák döntési modellekben = Preference structures in decision models

A kutatási eredmények vagy magukra a preferenciákra, vagy az ezek alapját képező műveletekre vonatkoznak. Igazoltuk, hogy a ]-1,1[ intervallum az ún. szimmetrikus minimummal és maximummal van (jól definiált értelemben) a legközelebb egy gyűrűhöz. Egy asszociatív, részben kompenzatív aggregációs műveletcsaládon (uninormák) belül jellemeztük azokat a reprezentálható tagokat, amelyek két polinom hányadosaként állnak elő. Egy függvényegyenlet megoldásának segítségével jellemeztük és meg tudtuk konstruálni az összes folytonos ún. migratív t-normát. Megmutattuk, hogy fuzzy preferenciastruktúrák konstrukciója csak az indifferencia generátor választásán múlik. Karakterizáltuk azokat az eseteket, amikor az indifferencia generátor i) kommutatív kvázi-kopula, ii) Frank-féle t-normák lexikografikus összege, iii) speciális Frank-féle t-norma. Meghatároztuk azokat a folytonos De Morgan hármasok, amelyekre a konjunktív és diszjunktív fuzzifikált normálformák különbsége nemnegatív, illetve amikor e különbség független az eredeti Boole függvénytől. Értékelőfüggvényeken, tartalmazási reláción, illetve fuzzy ekvivalencia-relációk és hagyományos lineáris rendezések dekompozícióján alapuló reprezentációs eredményeket kaptunk fuzzy gyenge rendezésekre, amelyek egyúttal konstrukciós eljárásokat is adnak. Meghatároztunk egy általános keretet, amelyben preferenciastruktúrák értelmes és nem-triviális módon felépíthetők, és amelynek az eddig ismert struktúrák (additív, maxitív) speciális esetei. | The main results are either on the preferences or on the underlying aggregation operations. We proved that the interval ]-1,1[ equipped with the symmetric minimum and maximum is (in a well-defined sense) the closest one to a ring structure. Within the class of associative partially compensative operations (uninorms) we charaterized those members that are quotients of two polynomials. We could characterize and construct all continuous migrative t-norms by solving a functional equation. We proved that the construction of fuzzy preference structures is based only on the indifference generator. We characterized cases when the indifference generator is i) a commutative quasi-copula, ii) an ordinal sum of Frank t-norms, iii) a particular Frank t-norm. We determined those continuous De Morgan triplets for which the difference of conjunctive and disjunctive fuzzified normal forms is non-negative, and also those ones when this difference is independent of the original Boolean function. We obtained fundamental representation results for fuzzy weak orders, where each one also provides a construction method: (i) score function-based representations, (ii) inclusion-based representations, (iii) representations by decomposition into crisp linear orders and fuzzy equivalence relations. We determined a general framework in which preference structures can be built up in a meaningful and non-trivial way, and the known structures (additive, maxitive) are particular cases

A történeti személynévföldrajz mint a nyelvföldrajz egyik kutatási területe I.*

The geography of historical personal names as a research area of Geolinguistics I. Name geographic methods in name studies     Spatial distribution of proper names – similarly to that of common nouns – is a natural consequence of language change; as a result, the geography of personal (especially family) names has recently become an important field of study in international and Hungarian Onomastics. The paper first outlines the history of previous Hungarian name geographical research, focusing on terminological questions. The author then discusses the relationship between Geolinguistics and name geographical research, using examples from ‘Történeti magyar családnévatlasz’ (Atlas of Hungarian Historical Family Names). Relations between the frequency of Christian names and that of family names are illustrated in the paper by the 15th–18th-century geography of the family name Benkő: the outstanding historical or contemporary frequency of family names derived from the same Christian name in an area is determined by the previous frequency of the base Christian name in the territory. Christian names can also be used to demonstrate the ethnic composition of the Carpathian Basin: the 18th century expansion of the southern Slavic and German ethnic groups is illustrated by the appearance of the names Jován and Fridericus (and their variants), respectively

A természetes személynévadásról

A történeti személynévkutatáshoz kapcsolódóan az egyes névfajták egymáshoz való viszonyát jellemzi kitekintve a kapcsolódó tudománytörténeti eredményekre. A személynévadás két nagy csoportjának, a természetes és mesterséges névadásnak az elkülönítése kapcsán előbbi részletes elemzésére kerül sor. Kiemelten foglalkozik a névadó közösségnek a természetes névadási aktusban játszott szerepével

Megjegyzések népnévi eredetű tulajdonneveinkről

Népnévi eredetű tulajdonneveink több szempontból is kiemelt helyet foglalnak el a névkutatásban, mivel ezek – egyéb történeti utalások mellett – nagy segítségét nyújtanak a Kárpát-medence korai nemzetiségi viszonyainak és nyelvi kontaktusainak a feltárásában. Kiemelten igaz ez a helynevek csoportjára, melyen belül – amennyiben pontos lokalizációjuk lehetséges, illetve a névadás alapja meggyőzően feltárható – leginkább a népnévi eredetű településnevek árulkodhatnak a névben tükröztetett nép tényleges jelenlétéről egy adott területen. Emellett azonban a történeti személynevek hasonló jellegű vizsgálata is fontos tanulsággal járhat. A tanulmány kiemelten foglalkozik a polyák, polyán, kun, komán, román és oláh etnonímák tulajdonnévi előfordulásaival, s az ezekből levonható etimológiai következtetésekkel

Családnevek történeti tanulságai Partium késő középkori és újkori névanyaga alapján

A kései ómagyar korban természetes módon keletkezett magyar családnevek számos társadalmi, gazdasági és művelődéstörténeti emléket őriztek meg az utókor számára kialakulásuk időszakából. Tanulmányomban a Mohács előtti személynévanyag alapján kísérlek meg tágabb összefüggéseket feltárni a török hódoltság korában létrejött, Erdély peremén található Partium Váradtól északra eső területének, főként Bihar, Szatmár és Ugocsa vármegyék múltjából kitekintéssel az első országos összeírás (1715) tanulságaira is. A középkori sajátosságok bemutatásához forrásként a „Felső-Tiszavidék személyneveinek szótárá”-t (FTSznSz.) használom fel, amely 1401 és 1526 közötti időszakban 10 ezer fölötti névadat alapján ismerteti a vizsgált terület személynévrendszerét. Az újkori jelenségek feltárása pedig a „Történeti magyar családnévatlasz” adatbázisára támaszkodva történik